Ars Poetica

Valóság; kiszolgáltatottság. Itt csak egy vagyok a sok közül és nem a Teremtő. Egy gyermek vagyok, aki a mesékben rejtőzik, a saját meséiben.

Pár Betű...;

"Íróember nem felejti el, mikor kapott először fizetséget vagy dicséretet egy történetért. Sosem felejti el, mikor érezte először a hiúság édes mérgét a vérében, és hitte el, hogy ha tehetségtelensége rejtve marad, az irodalom ábrándja majd fedelet ád a feje fölé, és meleg vacsorát a nap végén, de legfőképp azt, amire elsősorban vágyik: hogy a neve nyomtatásban szerepelhet egy papírfecnin, ami biztos túléli őt. Az író arra ítéltetett, hogy jól emlékezzen e pillanatra, mert már elkárhozott, és lelkének ára van."

"Az évek megtanítottak egy idegen bőrében élni, aki nem tudja, elkövette-e a bűntetteket, bár a szagukat a kezén érzi, és nem őrült-e meg teljesen, miközben arra ítéltetett, hogy tovább rója a lángba borult világ útjait, melyet ő maga álmodott meg néhány ezüstpénz fejében, és az ígéretért cserébe, hogy kijátszhatja a halált, bár az most már, úgy véli, a jutalomnál is édesebb.""

Feedek
Megosztás
Vélemény Morzsák
  • Camino: @: köszönöm :)
    (2016-04-23 10:40:17)
    Elegy
  • Lili: Imádom a blogodat!!
    Pussz: Lili az L&L-ből.
    (2016-02-17 19:45:16)
    Elegy
  • Alice.s.life: Cool
    (2015-09-28 20:14:21)
    Csendet kérnék.
  • Camino: féltégla? felcsigázott.
    (2015-07-28 10:09:55)
    Tragédia.
  • Camino: Köszönöm a kedves szavakat :)
    (2014-04-02 21:15:48)
    Storm.
  • Lyla: Szia!
    Nagyin tetszik a blogod, így bekerült a Jó blogok tárházába, itt a linkje: http://csakegyuzenet.blogspot.co.at/2014/03/xi-blog-gondolatok-konyvtarba-egyeb-blog.html
    (2014-03-31 15:02:12)
    Storm.
  • Camino: köszönöm :)
    (2014-03-23 11:59:52)
    Beragadó Szóköz.
  • Marcipán Lili: Szia!
    Díj nálam, for you!
    http://lisaanddirection.blogspot.hu/
    (2014-03-17 17:20:58)
    Beragadó Szóköz.
  • Lugar: :))
    Végülis igen, lehet így is fogalmazni!:))
    (2013-09-14 00:15:17)
    Morzsák.
  • Camino: @:
    személyes bájom sosem múló kíváncsiságom, nemde? :)
    (2013-09-13 22:14:31)
    Morzsák.
HTML

2015 szeptember 3. 21:06

Hol keresselek?

Hol keresselek?

Múzsám!

 

Hiányzik

csókod, hogy szavakat lehelj üres belsőmbe. Szeszélyes játszmád, amely a trónusra emel, hogy utána onnan a porba taszítson le.

Hiányzik

ölelésed, érintésed, intimitásod. Birtoklásod, hogy szorosan tarts, míg az élet táncparkettjén végivezetsz.

 

2015 szeptember 3. 20:36

Minden este

Minden este.


Sötét alak sejlik fel a lemenő nap fényében. Komor járás, hűvös tartás. Hideg elegancia lengi körül. Lassan lépdel hozzám. Fekete szemeivel befedi lényem.

Leül elém. Némán mered rám. Mozdulatlanságban. A csend csábítja elő rejtekéről a Gondolatot; végétben is egyedül játszom a színdarabban, az Élet nevű játékban. Embereim szereplők, mellék karaktersereg. Fellépdelnek, maradnak a végső jelenetig, vagy épp elsétálnak egy mondat vagy hang után.

Gondolatok örvénye tajtékzik bennem. Milliónyi édes suttogás és nevetés vegyül őrjöngő jajjveszékeléssel, kiáltással. Nyikorog az elme, zakatol a mozdony. Nem tudja hol a végső állomás, csak keres, kutat, szüntelen űz valamit. Emlékmorzsalékok peregnek, hullanak.

Még mindig nem szól. Egy szót sem. Hozzám. Sem a világhoz.

Megérint.

Átkarol.

Hűvös testéhez húz. Szemében csillagok. Szorosan ölel. Birtokol nyugodt, békés mélysége. Sejtelmessége. Pajkosan rám mosolyog.

Felsejlik egy fénynyaláb, keresztül hasítja őt és semmivé lesz.

Itt az új nap. Az élet egy új, szűz lapja, amelyre lassan kúsznak fel a színek. Siklanak, gördülnek egymáson a cseppek, megfestenek mindent. Rajzolnak, satíroznak, hangsúlyoznak. Megmutatnak mindent, mit a másik oly gondosan elrejtett.

Elüldözte rejtekére.

Eljött megannyi történés. Annyi új esély.